Visszatekintő az NB1 2015-2016-os szezonjára

A május 7-ei kupadöntővel lezárult a magyar klubfutball 2015-2016-os idénye (persze a java, a válogatott csak ezután jön). Így szeretnék egy gyors elemzést írni erről a szezonról, párhuzamot vonva a szezon eleji beharangozó írásommal, melyben részeben az MLSZ által akkor bevezetett új szabályok lehetséges hatásait is elemeztem. Lássuk, melyik jóslatom jött be, és mi az amiben nem lett végül igazam, illetve hogy az MLSZ döntései elérték-e céljukat!

1.) AZ ESÉLYEKRŐL:

Akkor ezt a végeredményt jövendöltem:  1. Ferencváros; 2. Videoton; 3. Debrecen; 4. Újpest; 5. MTK; 6. Puskás Akadémia; 7. Diósgyőr; 8. Haladás; 9. Budapest Honvéd; 10. Vasas; 11. Paks; 12. Békéscsaba, illetve azt írtam, hogy a kupagyőzelemre a Ferencváros a legesélyesebb. Nos, a három dobógost, és sorrendjüket eltaláltam, az Újpestet előrébb, az MTK-t hátrébb vártam, viszont a Puskás Akadémia 6. helyével erősen ráfaragtam, mint ahogy a paksi kieséssel is, ez a két csapat pont ellentétesen szerepelt, mint ahogy vártam. A Békéscsaba utolsó helyét eltaláltam, ahogy a Vasas 10. végső pozícióját is. A kupát pedig a Fradi nyerte, ahogy arra számítani lehetett.

2.) A 12 CSAPATOS BAJNOKSÁG POZITÍVUMAIRÓL:

“Gazdaságilag stabilabb klubbokkal könnyebb jobb színvonalú bajnokságot elérni.” Az biztos, hogy ebben az idényben nem voltak a bajnokság közben csődbemenő klubok, mindenki megkapta a licencet a következő évi első osztályra, de a színvonal csak egy hajszálnyit emelkedett - mondhatni semmit a tavalyihoz képest.

“Nagyobb versenyhelyzetet teremt, azaz, nem lesznek lefutott meccsek, mindenki megverhet akárkit.” A Ferencváros felfelé, a 3 kiesőjelölt (Békéscsaba, Vasas, Puskás) lefelé lógott ki az NB1-ből, de az összes többi csapat szerepléséről elmondható volt, hogy képes megverni bárkit, és képes kikapni bárkitől, tehát a nagyobb versenyhelyzet megvolt.

“Nem lesznek ú.n. “kiscsapatok”, akik a bajnokság színvonalát nem növelték, sőt, bunkerfocijukkal inkább nézhetetlenné tettek jónéhány meccset. Illetve még az, hogy a Budapest-központú bajnokság kiegészülve a vidéki futball-fellegvárakkal kizárja azt, hogy “falusi” csapatok induljanak, akiknek jóformán rendes stadionjuk sincs.” Kiscsapatok tényleg nem voltak, de jónéhány a “nagyok” közül nézhetetlen bunkerfocira rendezkedett be.

3.) A 12 CSAPATOS BAJNOKSÁG NEGATÍVUMAIRÓL:

“Amiben biztos vagyok, hogy csak azért, mert kevesebb csapat van, és háromszor lesz pl. derby, nem fog növekedni az átlagnézőszám.” Nos, hát ebben igazam lett, mivel az átlagnézőszám kb. 200 fővel növekedett, amit inkább betudhatunk a szurkolói kártya eltörlésének (erről majd még lesz szó), mindsem a színvonalasabb meccseknek.

“Alapvetően nem tartom rossz ötletnek a 12 csapatos bajnokságot, de a lebonyolításon változtatnék. Nem három kört játszatnék le a csapatokkal, hanem csak kettőt, majd ezután egy felsőház-alsóház megoldással szintén oda-vissza vágós rendszerben a két 6-os csoportban rendezném a meccseket (úgy, mint a lengyeleknél).” Ezen állításomat továbbra is tartom, sőt mondhatom, hogy ez a bajnokság igazolta ezt a felvetésemet: teljesen ésszerű lett volna a két kör utáni harmadik helyett egy alsó-felsőházi, oda-vissza vágós rájátszáskört csinálni, mivel a dobógóért és a nemzetközi kupaindulásért is nagy volt a harc (leszámítva a Ferencvárost), illetve a kiesés elkerülésért is vért kellett izzadni a csapatoknak az utolsó körig, így nem lett volna indokolatlan a felső-alsó házi rájátszásos - és sokkal igazságosabb - rendszer.

“Kevesebb fordulónkénti meccs. Ez alapvetően nem baj, de ehhez szorosan kapcsolódik a TV-s közvetítések megbolygatása. Szerintem nagyon rossz úton jár az MLSZ azzal, hogy csak két, esetleg három meccset tűz képernyőre, mert ezzel pont ellentétes hatást ér el, mint amit akar. Valamit ezzel megfosztják a Sport TV-t az NB1-es meccsektől, amiért korábban csomó pénzt fizetett, és valljuk be, jobb minőséget képvisel sportközvetítések terén, mint az MTVA (itt gondolok a felvezetés, kommentátorok, háttérműsorok minőségére).” Ezen állításom csak félig igazolódott: az MTVA felnőtt a feladathoz, az M4 Sport csatorna létrejöttével javult a minőség, ellenben a két-három (nagyrész kettő) fordulonkénti élő TV-s meccs nem csalogatott több nézőt a stadionba - így kapásból csak 1 meccset tudok mondani, ahol emiatt voltak a vártnál többen: az őszi Fradi-B.Csaba meccsen 12000-en voltak, ezt a meccset nem adta a TV.

“Hosszúra nyúlt bajnokság, hétközi fordulókkal. Értem én, hogy korán be kell fejezni a bajnokságot, mert jön az EB, és a magyar válogatottnak soha nem látott esélye van kijutni, és korán el kell kezdeni a felkészülést, de akkor könyörgöm, miért most kell kísérletezni a 33 fordulóval? Ez azt eredményezi, hogy a szürreális időpontokban rendeznek meccseket, alapból a bajnokság a nyár közepén, tikkasztó hőségben kezdődik. Aztán már majdnem karácsonykor mennek pihenőre a csapatok, de ahelyett, hogy inkább korábban tartanának pihenőt, és előbb kezdődnének el a meccsek (mondjuk január végén), csak márciusban indul újra a bajnokság, és nekem senki ne hivatkozzon hóra meg hidegre, mert decemberben és januárban ugyanannyi esélye van a hidegnek és a hónak. Aztán tavasszal jön a feketeleves, a hétközi fordulók, amiknek a látogatottsága nyilván valóan annyira magas lesz, hogy a Bundesligáét verdesi majd.”  Ebben rámcáfolt az MLSZ, mert a válogatott kijutott az EB-re, Storck alig győzte kivárni a szezon végét, hogy összetartásokat tarthasson, így végül is szükség volt a korán befejeződő bajnokságra. Csakhogy a rájátszásos rendszerrel 32 forduló lett volna - -1 hétközi forduló, és ha a kupadöntőt hétköznapra teszik - -1 hétközi forduló. No de mindegy, a lényeg, hogy a válogatott már javában készül a kontinenstornára (ezzel kapcsolatban is nemsokára jelentkezem cikkek tömkelegével).

4.) AZ ÚJ FIATAL ÉS LÉGIÓS SZABÁLYRÓL:

“Jó döntésnek tartom, főleg a légósokra vonatkozó részét, hiszen mindenki inkább magyar játékosokat akar látni a pályán, és azzal is egyetértek, hogy a nemzetközi kupában induló csapatok többet szerepeltethessenek, mivel nekik a nemzetközi porondra kell játékos, illetve nekik van pénzük minőségi külföldieket idehozni. A fiatalakra vonatkozó szabályt kissé módosítanám. Először is felemelném a korhatárt 21 évre, mert azért mégiscsak van még U21-es válogatottunk is, oda is kellenek a jó fiatalok. Attól viszont lehet tartani, hogy a fiatal játékosok elkényelmesednek attól, hogy nekik van egy fix helyük a csapatban, azaz visszájára fordulhat az egész. De mondom: maga a szabály nyilvánvalóan jó kezdeményezés.”. Úgy gondolom, a légiósokra vonatkozó rész részben érte csak el az eredményét, hiszen emiatt egy soha nem látott honosítás-hullám vette kezdetét, ennek ellenére a csapatok nagy része igyekezett betartani ezt, viszont a fiatalokra vonatkozó szabály kevésbé érzékeltette hatását, kevés fiatalra figyelhettünk föl, javarészt annak köszönhetően, hogy a csapatok többsége nem tartotta be, üdítő kivételnek számítottak a Vasas fiataljai, illetve Nagy Ádám.

5.) A SZURKOLÓI KÁRTYA ELTÖRLÉSÉRŐL:

“ Alapvetően jó döntésnek tartom, és látható, hogy több ultracsoport jelezte, hogy visszatér a lelátóra, ami a nézőszám emelkedését hozhatja magával.
A büntetésekről pedig annyit, hogy az MLSZ azt nyilatkozta, módosít az eddig gyakorlaton, azaz egy bírónak címzett “Hülye vagy!” nem ér rögtön 50.000 forintot.” 
Az ultracsoportok nagy része visszatért, ellenben az MLSZ nem változtatott a “jó” szokásán: sok esetben piti dolgokért büntettek, indokolatlanul magas összegben, ráadásul semmi következetesség nem volt benne, a összegek ugyanarra a “bűnre” fordulónként rendszeresen változtak, ezt remélhetőleg az MLSZ a jövőben jobban kezeli majd.

Remélem sikerült kicist összegeznem az elmúlt szezont, érdekes volt visszaolvasni a várakozásokat, nemsokára pedig jelentkezem a válogatottas-EB-s írásokkal!

Szurkolói szemmel
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?