Magyarország-Izland akkor és most avagy az izlandi futball felemelkedése

Ugyan nemrégiben teljesen átalakultam magyar foci bloggá, most mégis hadd foglalkozzak egy kicsit az izlandiakkal, már csak azért is, mert egymást ellen játszottunk, és így kapcsolódik a magyar focihoz is. Írásomban párhuzamot vonnék egy 2011-es meccsel és a magyar válogatottal is, és megpróbálom bemutatni,főleg a puszta adatokra és tényekre támaszkodva, hogy hogy jutott el idáig az izlandi labdarúgás, és miért nagy szó ez.

Az EB meccs előtt legutóbb 2011 augusztusában találkozott a két válogatott egymással, akkor az Egervári Sándor vezette gárda Koman, Rudolf, Dzsudzsák és Elek találatával nagyon simán, 4-0-ra múlta fölül az északiakat. Előtte persze már játszottunk Izlanddal, és volt néhány vereségünk is, ami akkor kifejezetten nagy blamának számított. No de térjünk vissza ahhoz a bizonyos 2011-es budapesti barátságos meccshez az akkori keretekből a mieninktől Király, Juhász, Pintér, Dzsudzsák, Elek és Priskin van ott az EB-keretben is, tőlük Saevarson, Bjarnason, Gudmunsson, Gunnarson, Finnbogasson és Gudijonsen is tagja az európa-bajnoki keretüknek. A két válogatott azóta nagyot fejlődött, mi is, de az izlandiak még nálunk is nagyobbat, ezt túlzás nélkül ki lehet jelenteni. Ami viszont ezzel kapcsolatban érdekes, az az, hogy ennek ellenére ugyanannyi játékos van az izlandiak EB-keretében az akkori csapatból, mint a miénkben.

Nézzük, honnan küzdötte föl magát a szigetország csapata! 

A 2010-es VB selejtezőjének sorsolását a 6-ból az 5. kalapból várta. 5 csapatos csoportjában utolsó lett 5 pontot gyűjtve, Hollandia, Norvégia, Skócia, és Macedónia is megelőzte, közülük Macedóniát egyszer legyőzte, és Norvégiával játszott két döntetlent.

A 2012-es EB selejtezőjébe szintén az 5. kalapból kapott besorolást, és végzett végül a 4. helyen az 5 csapatos csoportban, maga mögé utasítva Ciprust, de Portugália, Dánia és Norvégia mögött. Akkor 4 pontot szedtek össze, Ciprust egyszer legyőzték, egyszer pedig döntetleneztek vele.

A 2014-es VB selejtezőjében már látszott a fény az alagút végén, ekkortól kezdődött Izland rohamos fejlődése. Itt a legrosszabb, 6. kalapban voltak a sorsoláskor, és megkapták Svájcot, Szlovéniát, Norvégiát, Albániát és Ciprust. Végül csak Svájc előzte meg őket, 17 ponttal a pótselejtezőt érő 2. helyen végeztek. Legyőzték kétszer Albániát, egyszer Norvégiát, Ciprust és Szlovéniát, valamint játszottak két döntetlent: egyszer Svájccal, egyszer pedig Norvégiával. A pótselejtezőn aztán jött Horvátország, akikkel otthon 0-0-t játszottak, majd idegenben kikaptak 2-0-ra, így összesítésben 2-0-val búcsúztak, de hatalmas szó volt ennek a pótselejtezőnek az elérése a legrosszabb kalapból.

A 2016-os EB kvalifikációs csoportba még mindig a 6-ból 5. kalapból kerültek, megkapva maguk mellé Csehországot, Törökországot, Hollandiát, Kazahsztánt és Lettországot. Itt pedig a már egyenes kijutást jelentő második pozíciót csípték meg, úgy, hogy csak a csehek előzték meg őket. 20 pontjukat úgy gyűjtötték össze, hogy Hollandiát kétszer, Csehországot, Törökországot, Lettországot és Kazahsztánt pedig egyszer győzték le, illetve egyszer a lettekkel, egyszer pedig a kazahokkal játszottak döntetlent.

Most pedig az EB csoportkörében 2 pontjuk van, Portugáliától pontot csentek, és ellenünk is, igaz, nem túl szép játékkal, de kiharcoltak egy döntetlent. A 2018-as VB-selejtezőkre pedig már a 2. kalapból kaptak besorolást, és húzták még melléjük Horvátországot, Törökországot, Ukrajnát, Finnországot és utólag Koszovót. Nem könnyű, de az izlandiak az elmúlt 4 évben bebizonyították, hogy számukra semmi sem lehetetlen.

Mi ennek az oka? Ez nagyon összetett kérdés, de lássuk, mik voltak az izlandi futballcsoda pillérei. Először is, két olyan szövetségi kapitány ül a padon, aki között látszólag megvan az összhang. Biztosítván a folytonosságot, Lars Lagerbäck mellé Heimir Hallgrímssont is szerződtették, aki a kontinenstorna után teljes egészében átveszi a svéd Lagerbäck helyét. Másodjára, az infrastruktúra. Izland klímája nem teszi lehetővé, hogy az év nagy részében futballozzanak a pályákon, így nagypályákat fedtek le, futballcsarnokokat építettek, valamint épültek szabadtéri műfüves pályák és kispályák is. Harmadszor, pedig a megreformált edző- és utánpótlásképzés. Az utánpótláskorú focistákat Izlandon magasan kvalifikált edzők oktatják, és speciális rendszerben képezik őket. Ennek eredménye képpen pedig legjobb játékosaik már neves nyugat-európai klubokban rúgják a bőrt.

Viszont mégis csodálatossá teszi az egészét, ha ránézünk Izland demográfiai és futball-adataira. Az országot mindössze 330 ezren lakják, néhány ezren fociznak valamilyen szinten, és csak 100 profi labdarúgójuk van! Szerintem ezek az adatok nagyon jól érzékeltetik, hogy mekkora szó, hogy Izland most ott van a kontinensviadalon, ráadásul még tovább is juthat, azt, hogy milyen felfogású játékkal, most hagyjuk.

Címkék: Euro2016, Focisztorik
Euro2016,Focisztorik
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?