Magyarország - Andorra: mit várok a meccstől? (És egy kis ellenfélbemutató)

A címben szereplő kérdésre alighanem minden magyar futballszerető rávágná a következő választ: győzelmet. Én se tenném másképp, de azért nézzük meg, miért mondhatjuk, hogy fix egyes ez a meccs.

Már most leszögezném: az óvatosság sose árt, még ha egy félamatőr csapat is az ellenfél. Feröer ellen is megégtünk, igaz, Andorra gyengébb játékerőt képvisel, mint az északi állam, (ki is kaptak tőlük), de Svájc is csak 2-1-re győzte le a Pireneusok-beli miniállamot. Na és talán ennyivel be is végeztem az Andorraiak mellett szóló érvek listáját, talán még annyit lehet megemlíteni, hogy a EB-selejtezőkön már nem volt jellemző, hogy nagy pofonokba szaladtak volna bele, egyszer szórta meg Belgium őket egy hatossal, de ezen kívül nem volt a miniállamok szintjén is nagynak számító vereségük, ráadásul gólt is tudtak rúgni négy meccsen is. A most futó VB-selejtezőkön Lettországtól 1-0-ra, Portugáliától 6-0-ra, Svájctól pedig 2-1-re kaptak ki - mindenki vonja le belőle a maga következtetését.

Innentől pedig át is térnék a mieink mellett szóló érvek felsorakoztatására. Gyakorlatilag biztos a győzelem, a lényegi kérdés csupán az, hogy mikor sikerül megszereznünk az első gólt: ha korán, akkor onnantól kezdve nem lehet gond, kinyílhat a gólzsák, viszont ha mondjuk a félideig nem sikerülne vezetést szereznünk, netalántán Andorra találna be (mondjuk egy kósza tizenegyesből), akkor kissé görcsössé válhatunk, de ilyenekre jobb nem is gondolni. Az ellenfélben többen akadnak, akik munka mellett űzik a labdarúgást; a transfermarkt szerint keretük összértéke csupán 525 000 Euró. Legutóbb a 2014-es VB selejtezői során futottunk össze, ahol a selejtezők nyitómeccsén 5-0-ra győztük le őket idegenben, majd a hollandoktól kapott nyolcas után a csoportkör zárásaként csak 2-0-ra tudtunk nyerni idehaza. Nem tudom, aláírnánk-e most ez a 2-0-t, csak legyen meg a három pont, vagy egy gólzáporosabb győzelmet szeretnénk látni - én inkább utóbbiak táborába tartozom, szerintem a közönség már igazán megérdemelne egy sokgólos sikert, hiszen meccsről-meccsre fantasztikus a hangulat és teltház van. Ami még mellettünk szól, hogy az elmúlt selejtezőkben rendszerint biztosan hoztuk a kötelező győzelmet a hatodik kalapos miniállamok ellen (azért ez nem volt mindig így - emlékezhetünk a Bozsik Péter-féle válogatott 2006-os máltai vereségére): a 2010-es VB selejtezőin Máltát vertük oda-vissza, majd a 2012-es EB selejtezőin San Marino-t vertük itthon és idegenben is magabiztosan, a már említett brazíliai VB selejtezőin pedig ugye Andorrát. Némileg kivételt képez az elmúlt selejtezősorozat, ahol az eredetileg utolsó kalapos Feröert elég nehézkesen tudtuk csak megverni, de a szigetországiak egyáltalán nem hatodik kalapos miniállam módjára szerepeltek, ötödikek lettek végül, tehát ilyen értelemben klasszikus miniállam nem volt abban a sorozatban. Összefoglalva tehát többgólos magyar győzelmet várok.

Zárásként pár szót ejtsünk a játékosokról, kezdőcsapatról. Konkrét kezdőt most nem hirdetnék, de azt mindenképpen elmondanám, hogy az Andorra elleni meccsen “telibe” állnék föl, azaz a lehető legjobb összeállításban, nem tartalékolva, és a behívott fiatalokat is csak akkor beállítva, ha tényleg ők a legjobb választások az adott posztokon. Kevésbé félelemből, sokkal inkább a sokgólos győzelem érdekében - szolgálják csak ki a fiúk a publikumot. Majd aztán Svédország ellen szerepet kaphatnak Nagy Dominikék, sőt, akkor biztosan kipróbálnám őket, de ez majd legyen egy későbbi írásom témája.

A biztos győzelem reményében: hajrá Magyarok!

http://magyarfociblog.blogstar.hu/./pages/magyarfociblog/contents/blog/31528/pics/lead_800x600.jpg
Szurkolói szemmel
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?