Szélesi Zoltán figyelmébe: a 4-3-3-as játékrendszer leoktatása

A Magyar Válogatott megalázó vereséget szenvedett Luxemburgban. A találkozó legnagyobb érdekessége szakmai szempontból a 4-3-3-as játékrendszer alkalmazása volt, amit már rég nem láttunk a Nemzeti 11-től, és amelyben szemmel láthatólag idegenül mozogtak a játékosok - másképp mondva, fogalmuk sem volt, hogyan kell ebben a játékrendszerben futballozni. Ezt a mérkőzést követően Szélesi Zoltán megbízott kapitány is elismerte. Ebben a cikkben bemutatom ezt a szisztémát, és megmutatom, hogyan lehet viszonylag gyorsan betanítani a játékosoknak - ez az, ami nem sikerült Szélesinek.

Kezdjük azzal, hogy mik is az általános jellemzői ennek a játékrendszernek! A 4-3-3 egy energikus, labdabirtoklásra épülő, támadó felfogású játékrendszer, ezáltal technikai tudásra épül, kreativitást igényel, és bátor támadójátékot követel meg a játékosoktól. Labdabirtoklás esetén a csapat széles és mély lesz (azaz a játékosok egymástól távol helyezkednek el), míg az ellenfél labdabirtoklásakor szűk és rövid (azaz a játékosok egymáshoz minél közelebb próbálnak helyezkedni). Célja alapvetően a kombinációs játékkal eljutni az ellenfél kapujáig, ennek alapja pedig a háromszögjáték - legalábbis a legideálisabb hozzá, ráadásul ez a tradícionális magyar stílusa formanyelve is egyben. További taktikai jellemzői, lehetőségei: 2:1 elleni helyzet kialakítása a széleken, területvédekezés alkalmazása (egy négyeslánccal), középpályások helycseréje, erős csapat tengely, szélsők besegítése a védekezésbe, védők belépése a támadásba, belső védő belépése a támadásba, létszámfölény biztosítása. Előnyei közé tartozik, hogy a szélső játékosok a széleken veszélyes támadásokat kezdeményezhetnek, hogy a három támadó, és a három kreatív középpályás látványos támadó játékot biztosít, hogy a pozíciós, de az elmozgó rendszerű támadójáték is kitűnően alkalmazható ebben a rendszerben, és hogy az együttes labdaszerzési törekvések közül előnyös a letámadás és a visszatámadás alkalmazására is. Hogy ebből ki mit vélt felfedezni a Luxemburg elleni vereség alkalmával a magyarok játékában, azt mindenki döntse el maga, de az biztos, hogy nem sokat...

Leoktatása legcélszerűbben kisjátékokon keresztül történik. Hogy is néz ez ki?

A fázisokat (labdaszerzés, átmenet, labdabirtoklás) külön külön célszerű leoktatni. Kezdjük a labdabirtoklással! Az alapfelállás a támadásépítés különböző szakaszaiban mindig más és más felállásra alakul át. A saját térfelünkön, ahol a támadásépítés megkezdődik a labdafelvétellel, ott 5-4-1 van, a pálya közepén, ahol a labdabirtoklás felépítése és a szervezés zajlik, ott ez átalakul 4-5-1-re, az ellenfél térfelén, ahol a kezdeményezés és az akciók megindítása történik, már 3-4-3-ra, és végül az ellenfél tizenhatosán belül már 3-3-4-ről beszélünk, ahol már csak az érkezések és a befejezés zajlik.

Labdakihozatal, labdafelvétel:

Célja a középpályások megjátszása. Figyeljünk a következőkre: terület nyitása, kapusjáték, belső védő belépése, szélsők bekapcsolódása, visszalépő játékos a középpályáról. A labda játékba kerülése történhet középen és a széleken, célszerű mindkettőre kitérni edzéskor. Felépítése: 2:1, 3:1, 3:2, 5:3, 6:4, 7:5 ellen.

Játék szervezése tengelyben:

Cél a 9-es megjátszása. A védő belépésével és a támadó visszalépésével létszámfölény alakítható ki. Figyeljünk a következőkre: helyezkedés, elmozgás a védőtől, helyteremtés, forgás. Felépítése: 3:1, 3:2, 4:2, 5:3, 6:4 ellen.

Játék szervezése széleken:

Célja a védelem mögé játszani a labdát. A védelmi vonal áttörésére a szélen több megoldás is lehetséges: 1:1 elleni megoldások, szélső védő és támadó együttműködése, kényszerítő játék, háromszögjáték, résteremtés. Felépítése: 2:1, 2:2, 3:2 ellen.

Játék szervezése középső zónában:

Cél a 9-es megjátszása, a védelem mögé játszani a labdát. Ennek szintén több lehetősége van: szélességi nyitás, rövidpasszos játék, kombináció, háromszög, mélységi játék, súlypont áthelyezés, szélső védő vagy középső védő belépésével. Felépítése: 7:5, 7:6, 8:6, 8:7 ellen.

Kombinációs játék, befejezések:

A tengelyben és a széleken is gyakoroltatni kell, lehetőleg minél több eszközzel, például kapura lövéssel, kényszerítővel, résbeindítással vagy bepasszolással helyzetbe hozni a társakat, illetve cselezéssel vagy egyéni áttöréssel.

Ez esetben külön figyelni kell oktatáskor a védő felfutására, a társ biztosítására, terület és hely nyitására. A mozgások közül különösen fontos az elmozgás védőről, váltások, mélységi beindulások, valamint az ellenkező oldali társ mozgása. Tisztázzuk a kapu elé érkezés irányát, helyét, sorrendjét.

Támadók befejezései:

Célja a védők átjátszása, a helyzetteremtés és a gólszerzés. Szintén többfajta eszköz áll rendelkezésünkre: mélységi visszalépés, befelé mozgás, vagy például keresztváltások, kényszerítők. Felépítése: 1:1, 2:1, 2:2, 3:2, 4:2, 4:3 ellen.

Ezután pedig ugyanezt építsük fel több játékos bevonásával is, 6:4, 6:5, 8:6, 8:7, 10:8 ellen.

Nézzük a labdaszerzés fázisát! Az alapfelállás itt is többször átalakul. A saját tizenhatosunkon a legfontosabb feladat a kapuelőtér védelme. A saját térfelünkön létszámfölényt kell kialakítani, egymás biztosításával, labdáratámadással, emberfogással. Itt a felállás 5-4-1-re módosul. A pálya közepén a terület védése, az átadási irány támadása, illetve az ellenfél hibára kényszerítése a feladat, 4-5-1-ben. Az ellenfél térfelén pedig célszerű az ellenfél zavarása, késleltetés, visszarendeződni vagy nyomást alkalmazni, 3-4-3-as felállásban.

Átmenet labdabirtoklásból labdaszerzésbe:

Elég sok játékfeladatot kell ebben a szakaszban végrehajtani, úgy mint: azonnali visszatámadás, szélességi játék kényszerítése, mélységi játék akadályozása, területszűkítés, szélek lezárása, védők zavarása a labdakihozatalban, létszámfölény kialakítása a labda körül, labdát kapó játékos támadása, átadási irányok támadása. Figyeljünk továbbá a labdától távolabbi szélső visszalépésére, a labdás felvételére, sikertelen labdaszerzés esetén a visszarendeződésre, és eközben az ellenfél zavarására.

Pressing:

Célja a labdaszerzés az ellenfél térfelén. Emberelőnyös helyzet kialakításával és a terület leszűkítésével megoldható, de figyeljünk arra, hogy időkényszerben vagyunk! Felépítése: 6:4, 7:4, 10:6, 10:8 ellen.

Labdaszerzés a középső zónában:

Több lépcsője van, több fajta megoldás is létezik. Először is vissza kell rendeződni, majd területet kell szűkíteni és szélességi játékot kell kikényszeríteni - ez már a területvédekezés része. A szélsőknek vissza kell zárni, a labdás fel kell venni, és párharcot kell kikényszeríteni. Fontos, hogy ezekben a párharcokban legyen támogató társ, illetve külön hívjuk fel a figyelmet a támadók szerepére a széleken és középen történő csapdázás esetén.

Labdaszerzés védő zónában:

Figyeljünk a következőkre: szabad védő legyen meg, egymás biztosítása, kilépés a labdásra, ne engedjük a mélységi játékot, de ügyeljünk a kísérésre és átadásra, valamint a középpályáról való visszasegítésre is.

Területvédekezés:

Nagyon sarkos pontja a játékrendszer oktatásának, de az itt tanultak nem csak 4-3-3-ban, hanem gyakorlatilag mindenhol, minden játékrendszerben alkalmazhatóak.

Két fajtája létezik: a diagonál: 

és a sarkos:

Nagyon fontos eleme a védő háromszög kialakítása:

valamint, hogy az egész sokkal hatékonyabb, ha kétsoros védekezésben valósítjuk meg:

Területvédekezés felépítése:

1:1 elleni helyzetben a párharc oktatása, 1:2, 2:3, 3:4 elleni helyzetekben egymás biztosítása, segítése, kooperáció oktatása, 2:2 elleni helyzet esete a széleken, 3:1, 3:2 elleni szituációkban a védő háromszögek kialakításának elmagyarázása, 4:2, 4:3 ellen már a vonalak kialakítása is sorra kerülhet, 5:3, 6:4 elleni szituációkban oktassuk, hogyan működik a védekezés tengelyben, 7:4, 7:5 elleni helyzetekkel már a kétsoros védekezést tudjuk leoktatni, végül pedig 9:6, 10:7, 10:8-as szituációkban pedig a csapatrészek együttműködésén legyen a hangsúly.

(A területvédekezésről egyelőre ennyit, lenne még mit hozzáfűznöm, mert ez egy igen fontos, de nem túl egyszerű szegmense a futballtaktikának, úgyhogy elképzelhető, hogy a közeljövőben csak a területvédekezésről külön cikk születik majd.)

Standard helyzetek támadásban és védekezésben:

Végül pedig a standard szituációkat (szöglet, szabadrúgás, középkezdés, bedobás) gyakoroltassuk, és dolgozzunk ki néhány variációt, figurát rájuk.

És hogy mennyi idő ezt az egészet leoktatni? 3 edzés alatt meg lehet vele lenni, főleg ha a megfelelő játékosanyag rendelkezésre áll, márpedig a válogatottnál ez a helyzet. Tehát gyakorlatilag 3 nap alatt elsajátíthatóak ezen a játékrendszer alapjai, így gyakorlatilag mondhatjuk, hogy egy válogatott összetartás vagy az pár nap felkészülés alatt meg lehetett volna ezt tanítani a játékosoknak. De ha mondjuk Szélesi Zoltán úgy érzi, hogy ez mégse jönne össze, akkor is maradhatott volna a már jól bevált játékrendszer(ek)nél.

Kíváncsi vagyok, Georges Leekensnek, a 4-3-3 nagy hívének mennyi időbe telik majd átállítani a csapatot erre. Remélem, sikeresebben jár majd el, mint elődje, egyben jövőbeli segítője!

Címkék: Szakmai szemmel
https://magyarfociblog.blogstar.hu/./pages/magyarfociblog/contents/blog/44672/pics/lead_800x600.jpg
Szakmai szemmel
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?